Bt alapítás

Központi irodánk a II. kerületben 1027 Budapest, Bem rakpart 50. I/1.

Gyakori témák – gyakori kérdések – Bt alapítással kapcsolatban

Hány személy kell a bt alapításhoz? Lehet-e kft betéti társaság beltagja?

A betéti társaság alapításához legalább kettő személy szükséges. Enélkül a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot. Egy beltag, és egy kültag. Annak sincs akadálya, hogy egy kft legyen a betéti társaság beltagja, de nyilván a felelősségi szabályok rá is vonatkoznak: azaz korlátlanul és egyetemlegesen felel a ki nem elégített tartozásokért.

Mekkora tőkét kell felmutatni a bt alapítás esetén?

A betéti társaság történelmi kialakulása során kezdetben a kültagok biztosították a cég működéséhez szükséges tőkét, a szakértelmet, napi, operatív feladatokat pedig a beltag adta hozzá, látta el a betéti társaság vállalkozói tevékenysége során.

A magyar társasági jogi szabályozás kötelezően írja elő a tagok részéről teljesítendő vagyoni hozzájárulást ugyan, azonban annak nincsen se az össztársasági vagyonra nézve, se az egyes tagokra nézve minimális összege. Ez igaz mind a bt alapítás esetén mint a beltagra, mind a kültagra. Bt alapítás során lehet megadni akár ezer – ezer forint vagyoni hozzájárulást is. Ennek oka a korlátlan mögöttes tagi felelősséggel magyarázható.  Így 1.000-1.000 forint vagyoni hozzájárulással is megalapítható a társaság, sőt!

ESETJOG. BH 1994/2. sz. alatt közzétetett ügyben egy betéti társaságot kívántak bejegyzetetni, a beltag 9900 forinttal, a kültag pedig 100 forint vagyoni betéttel kívánta megalapítani a betéti társaságot. Az első fokon eljáró bíróság elutasította a bejegyzési kérelmet, mondván komolytalan szerződéskötési akaratot tükröz a kültag vagyoni hozzájárulásának 100 forint-os mértéke. Indoklásában a bíróság rámutatott arra, hogy nem mellékes a kültag vagyoni hozzájárulásának mértéke, hisz csak csupán a vagyoni hozzájárulásával vesz részt a cég életében, ezért az elutasítás. A fellebezés után a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a bíróság érvelését. Rámutatot arra, hogy a Gt. nem szab minimális vagyoni hozzájárulási mértéket, és ezért nincs jogalapja annak, hogy a bíróság mérlegelje azt, hogy elegendő-e az adott vagyoni hozzájárulás a társaság működéséhez.

Mik a bt alapítás feltételei?

A bt alapítás feltétele legalább kettő tag, egy bel- és egy kültag, természetes személyek esetén a betöltött 18. életév – kültagnál ez nem kötelező, 18 év alattiaknál szülő képviseli az adott személyt, amely képviselő nem lehet a társaságban érdekelt.  Fontos feltétel, hogy a társaság üzletvezetését ellátó vezető tisztségviselő ne álljon eltiltás alatt, azaz megfeleljen a Gt. 23. §-ában deklarált feltételeknek, a tagok pedig feleljenek meg a Gt. 5. §-ában leíraknak. A betéti társaság beltagja nem lehet egyszerre több helyen korlátlan felelős tag, illetve nem lehet egyszerre korlátlan felelőségű tag társaságban és egyéni vállalkozó. A Gt. 5. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg az a tag, akinek cégét törölte a cégbíróság hivatalból (ez nem vonatkozik a felszámolásra), illetve akinek felelősségét a felszámolás során megállapította a bíróság, és az ebből eredő fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.

A betéti társaság alapításának gyakorlati feltételei:

– okmányok, személyazonosító okmány, lakcímkártya, adókártya megléte, ügyvéd előtti bemutatása

– érvényes székhely, amelynek jogszerűségét igazolni kell

– a társasági iratok ügyvéd előtti aláírása, vagy ügyvéd előtti igazolása annak, hogy Ő írta alá az iratokat, tehát ügyvéd előtt kötelező megjelenni

A bt alapítás menete a következő tárgyalandó kérdés.

Mi a bt alapítás menete?

A bt alapítás menete sorrendben:

1. Telefonos egyeztetés a 06 (1) 235 0566 -os telefonszámon. Az aláírás-konzultáció gyakorlati időpontjának, megbeszélése.

2. Adatlap letöltése, kitöltése szövegszerkesztővel, visszaküldés az info@topcegalapitas.hu e-mail címre, egy e-mail csatolmányaként

3. Személyes megjelenés, konzultációt, iratszerkesztés, aláírás, ügyvédi ellenjegyzés, iratok átadása

4. Cégbírósági beadás, cégbírósági bejegyzés

5. Ügyfél értesítése a bejegyzésről, telefonon, és email-ben is

6. Ügyfél számlanyitása, ehhez szükséges e-akta küldése az ügyfél által megadott banki e-mail címre

 

Hova jegyeztessem be a bt-t, mivel kell igazolni a bt székhelyét, kell-e igazolni egyáltalán?

Bt alapítás esetén is természetesen kötelező, hogy a megalakuló társaság székhellyel rendelkezzen. A székhelyre érkeznek a cég hivatalos levelei, általában az a központi ügyintézés, azaz a hivatalos döntéshozatal helye. A bt székhelye dönti el, hogy a cég melyik illetékességű adóhatósághoz vagy cégbírósághoz tartozik. Fontos még, hogy a társaságra kivetett különböző adókat a cég székhelye szerint kell megfizetni.  

Bt alapítás esetén legtöbbször valamelyik tag lakcímét jelölik meg székhelyként, ami több okból is hátrányos következményekkel járhat. Az adóhatóság ugyanis akár személyesen is megkereskehi a céget és ez esetben a székhelyre fog ellátogatni, ami egy családi fészek esetében sokszor igencsak kellemetlen lehet. De az is problémát okozhat, ha a leveleket nem tudják átvenni a székhelyen, akár az átvételre vonatkozó jogosultság hiányában, akár amiatt, mert nem tartózkodik senki az ingatlanban. Hivatalos levelek átvételének elmulasztása akár a cég adószámának felfüggesztésével is járhat.

Bt alapítás során, mint minden egyéb társasági forma esetén a székhely jogszerűségét igazolni kell, tehát szükséges az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása, hogy a megalakuló betéti társaság a nevezett ingatlant a jövőben székhelyeként használja és ezt a cégjegyzékben fel is tüntethesse. 

 

Mivel kell igazolni a bt székhelyét?

Amennyiben az ügyvéd előtt jelenlévő személyek többségi tulajdona az ingatlan, akkor csak nyilatkozatot kell tenni, ez mellett természetesen az ellenjegyző ügyvédnek ellenőríznie kell az ingatlan jogviszonyait elektornikusan a TAKARNET rendszeren keresztül. Amennyiben a jelenlévőknek nincs többségi tulajdona az ingatanban és/vagy van haszonélvező, akkor tőlük szükség van egy székhelynyilatkozatra, amely a honlapunkról letölthető. Ezt kettő tanúnak is alá kell írnia, vagy ha ez nem lehetséges az egész okiratot kézzel meg kell írni, ilyen esetben hanyagolhatóak a tanúk. Sokszor kérdezik, hogy lehet-e hozni bérleti szerződést. Értelemszerűen, amíg a cég nem él, nem köthet szerződést, ezért kizárt olyan szerződés, amelyben egyik félként – konkértan bérbevevőként – maga a cég szerepel. Egyoldalú nyilatkozat – székhelynyilatkozat – kizárja ez a problémát, hisz a nyilatkozó fél már létező fél – aki az ingatlan tulajdonosa, vagy használattal bíró jogosultja.

 

Kell-e a telephelyet, fióktelephelyet is igazolni? Mi a kettő között a különbség?

Természetesen igazolni kell. Ugyanúgy mint a bt székhelyénél, ebben az esetben is igazolni kell a telephely- illetve a fióktelep jogszerűségét. Fontos, hogy az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet csak bejegyezni telephelyet. Az eljáró ügyvéd ebben az esetben is lekéri az ingatlan tulajdoni lapját, és megvizsgálja, hogy a hozzájárulást a tulajdoni lapon szereplő személy vagy cég adta e. 

 

Mi a telephely fióktelephely között a különbség?

Amennyiben a gazdasági társaság a székhelytől eltérő helyen is véges tartós üzleti tevékenységet, úgy azt telephelyként fel kell tüntetni a társasági szerződésben. Telephely az az ingatlan, mely ugyanazon településen fekszik, mint a társaság székhelye. Fióktelepnek nevezi a jog, azt az ingatlant, amely a társaság székhelyétől különböző településen fekszik. Nézzünk egy példát. Budapest a cég székhelye, pl. III. kerület. A cég Budapest VIII. kerületi kirendeltsége telephely, a szegedi kirendeltség fióktelephely.

Az új Ptk. értelmében viszont a telephelyet, fióktelepet a cégjegyzékben nem kötelező nyilvántartani, hanem elegendő az adóhatóságnak bejelenteni. A cégjegyzékben történő nyilvántartás azonban kizárólag a létesítő okiratba történő felvétel esetén lehetséges, ekkor mindenben áll a fentiekben írt hozzájárulási kötelezettség.

 

Mennyi időt vesz igénybe a bt alapítás, mikor jegyzik be a céget?

A bt alapítás időigénye függ attól, mikor tud ügyvédpartnereink előtt megjelenni aláírásra. Általában a telefonos kapcsolatfelvétel utáni napon már tudunk időpontot biztosítani az okiratok aláírására, sokszor aznap is. Az aznapi aláírásnak 5.000 Ft + áfás felára van. A konzultáció, aláírás, ellenjegyzés, szükséges ellenőrzések elvégzése kb. 1-1.5 órát vesz igénybe. Ez függ természetesen a tagok, kérdések számától, nyilván aki nyolcvan bonyolult kérdést tesz fel, annak a bt alapítása több időt vesz igénybe.

A cégbírósági bejegyzés kb. az aláírástól számított kettő-három munkanap, de lehet akár tizenkettő-tizenhárom nap is, előbbinek valószínűsége kb. 85%. Attól függ elsősorban, hogy volt-e már valaha céges érdekeltsége vagy sem. Ha igen, akkor lassabban jegyzik be cégét.

 

Hogy válasszuk meg a bt alapítás előtt annak nevét? Milyen lehet a cégnév?

A cégnév három részből áll:

  1. a vezérszóból:  pl. „Horváth és Társa„
  2. profilból: pl. „szolgáltató„
  3. cégformából:  „betéti társaság„

a következő kritétikumoknak kell megfelelnie a cégnévnek:

  1. a cég vezérszava legalább három-négy karakterrel térjen el egy már bejegyzéssel rendelkező cég nevének vezérszavától
  2. a cégnév ha helységnevet tartalmaz, akkor az adott önkormányzatnak hozzá kell járulnia
  3. általábam elmondható, hogy az ideális cég nevének vezérszava legalább kettő négy-öt betűs szó
  4. profil megadása nem kötelező, már nem is szokás
  5. a rövid cégnév: a vezérszó+cégforma, profil nélkül!
  6. „Állami„, illetve „Nemzeti” szót csak többségi állami tulajdonú cégek használhatják

Megjegyzések:

  • a cégjegyzéket vizsgálva, figyelembe kell venni a már törölt bejegyzéseket is, illetve azokaz a cégneveket is, amelyeket nem jegyeztek be, és jeleztek a cégjegyzékben
  • figyelni kell arra, hogy a vezérszóba nem lehet belevenni profilt, tehát a rövid cégnévben a szigorúan kötött vezérszó+cégforma nem lehet pl. „Horváth Szolgáltató Kft„
  • nem számít különbségnek az írásjel, illetve számtoldat, sokszor a rag sem, illetve az eltérő cégforma sem,  tehát pl. „Alfa kft” az ugyanaz ilyen szempontból mint az „Alfa 2000 Kft„

 

Működhet-e a bt ideiglenesen egy taggal?

Igen, működhet, de csak bejegyzés után később, azaz bt alapítás elképzelhetetlen egyetlen taggal, tehát a betéti társaságot mindenképp két taggal, egy bel- és egy kültaggal kell megalapítani. Arra van lehetőség, hogy két taggal létező bt-ből az egyik tag kilépése, halála stb. esetén a társaság egyetlen taggal működjön, de ezt a problémát hat hónapon belül orvosolnia kell, azaz hat hónapon belül be kell jelentenie új tagot, különben a cég megszűnik, illetve megszűnését a cégbíróság kimondja, és törlik a cégjegyzékből, annak minden negatív következményével, hivatalbóli törléssel.

 

Mik a bt felelősségi szabályai? A bt kültagja is felel korlátlanul a tartozásokért?

A betéti társaság felelősségi rendszere heterogén, egyrészt rendelkezik egy mögöttes, korlátlanul és egyetemlegesen felelős beltaggal, ez mellett eltérő felelősségi alakzattal bíró korlátoltan felelős kültaggal, így vegyíti a különböző felelősségi formákat. Ez a ranglétrán az első társasági forma amelyen keresztül már elérhető a korlátolt felelős rendszer, mondjuk inkább így: korlátlanul felelőtlen tagi pozicíó: ugyanis a tagi betétetek rendelkezésre bocsátása után a kültag még korlátoltan sem felel a saját vagyonával a céges tartozásokért. Persze ez „elérhetőségnek” ára van: egy tag, aki beltag kell legyen, aki vállalja a teljes vagyonának kockáztatását.

FONTOS ! Ne felejtsük el azt, hogy a céges tartozások valójában csak akkor évülnek el öt év alatt, ha ezen öt év alatt, a követelés jogosultja nem „piszkálta” a követelését, ha egyetlen egy felszólító levelet is megír, az öt év újra indul, így elég gyakran előfordul az az eset, hogy valaki – egy korábban beltag –  15 éve tartozik már megszűnt betéti társaság tevékenységéből eredően, pedig a követelések elévülési ideje öt év.

A kül és beltag felelősségi rendszerében azonban van egy egyező elem: a tagi hozzájárulásukat mindketten kötelesek rendelkezésre bocsátani, ilyen téren korlátozottság nem érvényesülhet. Így a kültag teljes vagyonával köteles helytállni a társaságot megillető tagi hozzájárulásért – amit nem teljesített. Ha teljesítette, ez a kötelezettsége megszűnt a társaság felé.

Visszatérve az imént már említettekre: a hétköznapokban és a jogi szakzsargonban használt szóhasználat pontatlan. Nem arról van szó ugyanis, hogy a beltag korlátlanul és a kültag korlátotlan felel, hanem a mögöttes felelőssége a beltagnak megvan, él, a kültagnak nincs egyáltalán, fogalmazhatunk úgy is: a kültag korlátolt felelőssége megállt a nullánál, hisz egyáltalán egy petákkal sem felel a bt tartozásaiért.

A kültag így nem felel korlátlanul a bt tartozásaiért.

Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a bt alapítás során, a beltag és kültag személye átgondoltan kerüljön megállapításra a felek között.

 

Érdekesség.  Bt alapítás –  kültag neve a cégben

Az új Gt-vel, azaz 2006-tól megszűnt az a korábbi rendelkezés, hogy amennyiben a betéti társaság kültagjának neve szerepelt a cégnévben akkor a beltaghoz hasonlóan korlátlanul és egyetemlegesen felel  a céges tartozásokért. Most már mindenféle személyes felelősségtől mentesen lehet a kültag nevét szerepeltetni a cégnévben.

 

Érdekesség.  Bt  alapítás – házastársak felelőssége

Alapesetben a betéti társaság kültagja korlátoltan felel a társasági tartozásokért, azonban ez a cégjogi alapelv ütközhet más jogszabályok felelősségdeklarációival, azaz olyan szabállyal amelyek korlátlan felelős pozícióba emelik őt. Ilyen a Családjogi törvény. Adott egy betéti társaság melynek beltagja pl. egy hölgy, a férje pedig kültag. A házastársi vagyonközösségre irányadó szabályok szerint mindketten kötelesek helytállni a közös tartozásokért, a házastársi közös vagyonból rájuk eső rész erejéig. Ez alól nem mentesülhet senki sem arra hivakozással, hogy ő csak kültag a betéti társaságban, és korlátoltan felel, hisz ez csak a társasági jogi része, egyetlen jogszabály, ez mellett a Csjt. szerint viszont felel akár a teljes vagyonával is – a házastársi vagyonnak a rá eső részével – a beltag házastársa által rátestált kötelezettségekért. Ezt a családjogon alapuló felelősséget egy házastársi vagyonközösségi szerződéssel könnyedén ki lehet „iktatni”.

 

Mi történik, ha a cég eladósodik? Mi baja lehet ebből a bt beltagjának, és mi a kültagjának?

Nem véletlenül foglalkozunk ennyit a felelősség kérdésével, ugyanis bt alapítás után sokan jártak már pórul, ilyenkor általában nem húszezer forint a tét, hanem sok százezer vagy millió forint magánvagyonból történő pótlása, esetleg magánvagyonra vezetett végrehajtás.

A bt eladósodása esetén a bt beltagjának vagyonára vezethetik a végrehajtást, ez a helyzet attól sem fog megváltozni, hogy esetlegesen a társaságot törlik a cégjegyzékből, mert pl. felszámolásra kerül. A felszámolás után is éveken át fennállhat a végrehajtás egészen addig, amíg az ki nincs egyenlítve. A betéti társaság beltagjának először a fizetését, egy tartozás esetén 33 %-ig, több esetében maximum 50 %-ig letiltják, magánszámla inkasszó, majd ingó és ingatlanvégrehajtás, legutóbbira szinte biztos, hogy lehet számítani, ha a fizetésből nem sikerül a letiltás, illetve ha nagyon sok a tartozás, természetesen ilyen esetben a végrehajtó megkeresi az okmányirodát is a gépjárműnyivántartás pásztázása miatt, a gépkocsikra is rávezetik a végrehajtási jogot. A beltagi jogviszonyból eredő mögöttes felelősség elől elbújni nem lehet, a kötelezettséget átruházni csak a követelés jogosultjának engedélyével lehet, a tartozástól igazán szabadulni semmilyen jogi praktikával sem lehet, és nem megoldás a cég elhagyása sem, mert a tagi jogviszony fennálltáig keletkezett tartozásokért a beltag a társaság elhagyása után is felel.

A kültagnak ezzel szemben igazán aggódnivalója nem lehet, hisz vele szemben fenti intézkedések a mögöttes felelősség hiánya miatt nem foganatosíthatóak. Kivétel erősíti a szabály: pl. ha a kültag beltag volt, akkor a beltagi státusza alatt keletkezett tartozásért helytállni tartozik, vagy később említendő házastársi vagyonközösség esetén.

Százszor gondoljuk meg, hogy bt alapítás mellett teszzük-e le a voksunkat illetve, hogy ki legyen a beltag és ki a kültag!

 

Bt alapítás – Bt kültagja lehet annak vezető tisztségviselője – ügyvezetője?

Alaphelyzetben a betéti társaság vezető tisztségviselője az ügyvezető, azaz a betéti társaság beltagja. Az új Polgári Törvénykönyv szerint  alaphelyzetben a kültag nem jogosult az ügyvezetésre, ettől azonban a létesítő okiratban érvényesen el lehet térni. Ilyen esetben a betéti társaság kültagja kap aláírásmintát, és alá kell írnia egy vezető tisztségviselőkre vonatkozó eltiltási nyilatkozatot, és a cégjegyzékben is szerepel, mint ügyvezető. Arra is van lehetőség, hogy csak kültag legyen a cég vezető tisztségviselője, ügyvezetésre jogosult tagja, azaz a betéti társaság beltagja kimaradjon ebből – értelemszerűen, ezt a társasági szerződésben kell szabályozni.

 

Kft alapítás vagy bt alapítás? Bt alapítás előnyei-hátrányai.

A bt alapítás előnyei:

  • nem kell érdemi indulótőke, akár 2.000 forinttal is lehet alapítani
  • bizonyos esetekben megkövetelhetik a bt alapítását a partnerek, pályázatoknál is lehet ilyen lásd cigaretta állami franchise
  • a korlátlan felelősség miatt, a bizalom az erősebb lehet a betéti társaságokkal szemben, a kft-ket sokszor úgy kezelik a tulajdonosok, mint az papírzsebkendőt
  • 2013-tól  kft-k nem, csak bt-k, és kkt-k választhatják a KATA-t, tehát rugalmasabb, kedvezményesebb adózási formák

bt alapítás hátrányai:

  • beltagi korlátlan felelősség
  • nem alapíthatja egy tag, ha több tagból egy tag marad, hat hónapon belül új tagot kell találni
  • az üzleti életben sokan „komolytalan”-nak tartják…

Ezek a legontosabb tényezők, melyet számításba kell venni.

prioritási sorrend:

  1. felelősség kérdése
  2. adózási forma
  3. tagok személyének száma
  4. mit gondolhatnak a partnerek

 

Egyéni vállalkozó vagyok, alapíthatok betéti társaságot?

Igen, alapíthat, de csak kültag lehet. A Gt. nem engedi, hogy egy személy egyszerre több helyen vállaljon korlátlan, mögöttes felelősséget. Ugye tudjuk, hogy az egyéni vállalkozás az ilyen, a kkt tagsága is ilyen, tehát egyszerre két helyen, nem lehet betéti társaság beltagja, nyilván háromban sem, kkt tagja sem lehet betéti társaság kültagja stb…

 

Van már egy betéti társaságom, alapíthatok újabb bt-t?

Alapíthat feltéve, hogy nem lesz két helyen beltag. Bármilyen más kombináció elfogadható. Magyarul beltag – vagyis korlátlan felelősségű tag – csak egy helyen lehet, kültag gyakorlatilag akár hány Bt-ben.

 

Van egy kft-m, ez nem akadálya a bt alapításnak?

Nem, nem akadálya.

 

Mi történik, akkor, ha telephelyet szeretnék felvenni néhány hónap múlva a bt alapítás után?

Mint korábban is említettük, az új Ptk. szabályai szerint a telephelyet, fióktelepet nem kötelező feltüntetni a cégjegyzékben, elegendő az adóhatósághoz bejelenteni. Ha azonban mégis szeretnék a cégjegyzékben is nyilvántartani, mert ehhez az adóhatóság, hivatalok, üzleti partnerek stb. ragaszkodnak, ez csak úgy lehetséges, ha a létesítő okiratban is szerepel, vagyis ez szerződésmódosítással jár a megfelelő illeték és közzétételi költségtérítés lerovásának kötelezettségével. Természetesen a hozzájáruló nyilatkozatot is be kell szerezni.

 

Mennyi időt veszi igénybe a bt alapítás, mikor jegyzik be a céget?

A bt alapítás procedúrája nagyjából önmagában egy-másfél órát vesz igénybe, ez áll a konzultációból, iratszerkesztésből, iratismertetésből, aláírásból, ügyvédi ellenjegyzésből. Ezután átveheti a kész iratanyagot. A bejegyzésre kb. aláírástól számított kettő-négy nap alatt vagy kisebb százalékban tíz nap alatt kerül sor.

 

Mikor kezdhetem el használni a betéti társaságom, mikortól számlázhatok?

A  betéti társaságot alapítás után üzletszerű, mondjuk úgy, adóköteles tevékenységre használni addig nem lehet, amíg nem kap adószámot. Adószámot a cég gyakorlatilag a bejegyzéssel egyidejűleg kap. Bejegyzés után lehet bankszámlát nyitani, számlázni már csak azért sem lehet adószám nélkül, mert a számlán stb. fel kell tüntetni a társaság adószámát. Azt tanácsoljuk, hogy addig amíg a céget nem jegyzik be, ne nagyon végezzenek vele semmilyen tevékenységet, beleértve a szerződéskötést is, bár erre – bizonyos körben – volna mód, hisz elképzelhető, hogy be sem jegyzik a céget, mert pl. nem jó a cégnév…

 

Mikor kell bankszámlát nyitani?

A cégbejegyzésről munkatársaink tájékoztatják e-mailen és telefonon keresztül is. Ezt követően 8 napon belül bankszámlát kell nyitni, melyet az ügyvezető személyesen tud megtenni. Szüksége lesz az alapítás során készült Ügyvédi aláírásmintára, illetve a bankok kérhetik az úgynevezett e-aktákat, melyet munkatársaink szívesen továbbítanak a banki ügyintéző részére. 

 

Mire figyeljünk bt alapítás ill. bejegyzés után?

– arra, hogy bt alapítás napján a könyvelőnk leadja a 1041-es nyomtatványt, amely a biztosítottakról szól. Ezt akkor is be kell küldeni a NAV-hoz, ha a cég vezető tisztségviselőjének, tagjának van már máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya – magyarán, ha a megalapított betéti társaság nem kötelezett egyetlen forint járulék fizetésére sem, is be kell jelenteni a biztosítottakat.

– a cégtáblát helyezzék ki amint lehet a leggyorsabban, közterületről látható módon, illetve a postaládán is tűntessék fel a cég nevét, hogy a postás tudja, hova kel dobni a levelet

bejegyzés után:

– a bankszámlát nyissák meg a bejegyzéstől számított 8 napon belül.

– adóköteles tevékenységet a bt ne végezzen, hisz az csak adószám megállapítása után végezhető függetletnül attól, hogy a bt már akár előtársasági időszakban „van”

– a KOCKERD-kérdőív átvételére figyeljenek, ennek elmulasztása esetén, akár törölhetik azonnal a bejegyzett bt adószámát

– könyvelővel folyamatos kapcsolattartás

 

Érdekesség.  Bt alapítás –  kültag neve a cégben

Az új Gt-vel, azaz 2006-tól megszűnt az a korábbi rendelkezés, hogy amennyiben a betéti társaság kültagjának neve szerepelt a cégnévben akkor a beltaghoz hasonlóan korlátlanul és egyetemlegesen felel  a céges tartozásokért. Most már mindenféle személyes felelősségtől mentesen lehet a kültag nevét szerepeltetni a cégnévben.

 

Érdekesség.  Bt  alapítás – házastársak felelőssége

Alapesetben a betéti társaság kültagja korlátoltan felel a társasági tartozásokért, azonban ez a cégjogi alapelv ütközhet más jogszabályok felelősségdeklarációival, azaz olyan szabállyal amelyek korlátlan felelős pozícióba emelik őt. Ilyen a Családjogi törvény. Adott egy betéti társaság melynek beltagja pl. egy hölgy, a férje pedig kültag. A házastársi vagyonközösségre irányadó szabályok szerint mindketten kötelesek helytállni a közös tartozásokért, a házastársi közös vagyonból rájuk eső rész erejéig. Ez alól nem mentesülhet senki sem arra hivakozással, hogy ő csak kültag a betéti társaságban, és korlátoltan felel, hisz ez csak a társasági jogi része, egyetlen jogszabály, ez mellett a Csjt. szerint viszont felel akár a teljes vagyonával is – a házastársi vagyonnak a rá eső részével – a beltag házastársa által rátestált kötelezettségekért. Ezt a családjogon alapuló felelősséget egy házastársi vagyonközösségi szerződéssel könnyedén ki lehet „iktatni”.

TÁRCSÁZOM