CÉGALAPÍTÁS 12.900 +áfa (TIPP) vagy INGYEN cégalapítás, Kft alapítás, Cégmódosítás, online cégalapítás

Esetek amikor a KFT tagok korlátlanul, egyetemlegesen, teljes vagyonukkal felelnek a cég tartozásaiért.

KFT tagja alapesetben korlátoltan felel a cég tartozásaiért, tehát saját vagyonával nem felel. Ha tartoznak Önnek, legtöbbször ezt dörgölik az orra alá, és hát a cég fizetésképtelen, nincs mit tenni.... DE VAN!

Akkor a kivételek:

Hitelezővédelem

50. § (1) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

(2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13. § (4) bekezdése szerinti esetben.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell a betéti társaság kültagjára is.

- a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag felelõsségét a törvény oly módon állapítja meg, mely szerint a tag az apport szolgáltatásától számított öt éven át felelõs a társaságnak azért, hogy hozzájárulásának értéke a szolgáltatás idején a társasági szerzõdésben megjelölt értéknek megfelelt;
- korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatják el a társasággal, vagy akik a létesítés során egyébként csalárd módon jártak el (13. § (4) bek.);
- azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyrõl tudták, vagy az általánosan elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti, szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebbõl eredõ kárért (20. § (7) bek.).

Fantomizált, tartozó cégekkel szemben jól jön a következő jogszabályhely:

93. § (1) Ha a többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha a tag (részvényes) bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá.

(2) Ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását is, hogy a megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

Ezen felül van még jó pár jogi stratégia, taktika (jó pár Ptk. passzus stb.), amivel mégiscsak fizetőképessé tehető az, akinek cége fizetésképtelen, és - valljuk be - nem volt jóhiszemű, amikor Önnel üzletelt!

összeállította: Gálusz Gábor